Protokoll és etikett alapfogalmak
 

A protokoll alapja a viselkedéskultúra, és a bizánci udvarból származik. Az etikett a francia, spanyol királyi udvarból származik.

• Illem
  • Társadalmi érintkezés, a másokkal való viselkedés szabályainak koronként való összessége.
    • jó modor
    • figyelmesség
    • udvariasság
    • mások iránti tapintat
  • Az alapvető illem szabályait a családban kell megtanítani.

   

• Etikett
  • Történelmi értelmezés: udvarias szertartási és illemszabályok összessége.
  • Értelmező szótár szerint: társadalmi érintkezés, viselkedés formáinak, illemszabályainak előkelő körökben a diplomáciákon megszabott rendszere.
  • Mai jelentése: társadalmi érintkezés formáinak megszabott rendszere.

   

• Protokoll
  • A hivatalos (nemzetközi) kapcsolatok írott és íratlan szabályainak összessége. A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendre vonatkozó írott és íratlan szabályainak, érvényben levő szokásoknak az összessége. Ez vonatkozik a mindennapi szabályokra is.
  • A protokoll célja
    • Zökkenőmentes, udvarias – de legalább elviselhető – légkör biztosítása a hivatalos kapcsolatokban.
    • Simává, gyorssá, egyszerűvé tenni az államokat egymás felé képviselő személyek, szóbeli és írásbeli érintkezését.
  • Protokoll szükségessége
    • Eszköz: kapcsolatteremtésre és tartásra
    • Védelem: pro és kontra (tárgyalás)
    • Érdemi segítség (ajándék)
    Taktikai eszköz (időnyerés)
  • A protokoll ágai
    • Állami: Országos jelentőségű rendezvények formalitásának összessége
    • Diplomáciai: Diplomáciai kapcsolatban szokásos formák összessége
    • Vállalati: A vállalati kapcsolatokat illető feladat és tevékenységi körökben szokásos formája.
  • Társadalmi érintkezés
    • a közösségi lét terméke
    • az ember élettevékenységéhez való viszonya
    • magatartásunkon és viselkedésünkön fejeződik ki.
    • Magatartás
      • Munkában, magánéletben másokkal való érintkezésben végzett, erkölcsi jelentéssel bíró cselekedetek összessége:
        • kiterjed az ember valamennyi tettére
        • jellemző az egyénre
      • Kialakulásában szerepe van
        • családi, munkahelyi, társadalmi körülmények
        • kultúra
        • erkölcsi tudat
    • Viselkedés
      • A magatartás formai megnyilvánulása. Minden személyes kapcsolat alapja.
      • Formaiságainak alapszabályai
        • kölcsönös tisztelet (mindenkire vonatkozik)
        • határozottság (vélemény kinyilvánítás)
        • mértéktartás
        • szerénység
        • jó ízlés, tapasztalat
  • Társadalmi életben megkülönböztetett kategóriák
    • diplomáciai kapcsolatok
    • nemzetközi, hivatalos kapcsolatok
    • belföldi hivatalos kapcsolatok
    • családon belüli kapcsolatok
    • magán kapcsolatok

 
Csatlakozz a világ legnagyobb pókeroldalához – a PokerStars.com-hoz!

Bevezetés

“Az etika az elmaradott, a változó, Európába vágyakozó társadalmunk egyik legfajsúlyosabb,
leglényegesebb fogalma. A polarizálódott Európa országai között a különbséget
legjobban az etika nem létező mértékegységével lehetne mérni, jobban,
mint bármiféle gazdasági mutatókkal. Az etika többszintű, többdimenziójú fogalom.
Jelentősége akkora, hogy ha csak beszélünk róla, már teszünk valamit.”
[9.] Előszó, Fodor István, Ericsson Kft.

Az általános viselkedéskultúra nagyon széles területet fog át, az egészet átlátni képtelenség. Munkám során azokkal a hiányosságokkal foglalkozom, melyekkel magam is naponta kerülök szembe. A hiányosságok megszüntetésére néhány esetben javaslatot teszek.

Több esetben is érvként alkalmazok neves szakemberektől származó idézeteket, hiszen nálam sokkal szebben, sokkal érthetőbben képesek kifejezni gondolatokat.

Célom, hogy rávilágítsak azokra a hiányosságokra, melyeknek kiküszöbölésével, fejlesztésével megvalósulhat a gyümölcsöző békés egymás mellet élés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, de ide sorolhatnám a Föld népességét, beleértve környezetünket, és a körülöttünk élő állatokat is.

Viselkedjünk az Európai Unióban?

„A civilizáció egyik ismertetőjele,
hogy egy közmegegyezésen alapuló erkölcsi értékrendszer
vagy magatartási normarendszer szabályozza az emberek együttélését.”
[2.]

Egyetértek azon véleményekkel, melyek szerint az Európai Unióba való belépéstől függetlenül is szükséges az alapvető emberi elvárások betartása, viselkedésbeli hiányosságaink pótlása. Ami miatt az utóbbi időben mégis előtérbe került a viselkedéskultúra fejlesztése, az éppen az, hogy meg kell tanulnunk, melyek azok a viselkedésmódok, amelyeket minden uniós ország elfogad, és meg kell ismernünk azoknak a népeknek a kultúráját, melyekkel kapcsolatunk szorosabbra fonódik.

Különös figyelmet kell még fordítanunk arra, hogy belépésünk az Európai Unióba ne jelentsen a viselkedés területén sem teljes uniformizálódást, maradjanak meg nemzetünk, országunk értékei.

Magyar Bálint oktatási miniszter s ezt fogalmazza meg a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban:
„… a NAT a kiemelt fejlesztési feladatoknál első helyen szól a nemzeti értékek felmutatásáról.”
[13.]

Illem – etikett – protokoll, mint tantárgy

„A viselkedéskultúra szintjét meghatározza annak felismerése, hogy mikor szükséges az illem, illetve az etikett, avagy a protokoll szabályainak ismerete és alkalmazása.” [8.]

Úgy tudom, hogy a felsőoktatásban kötelező ezen ismeretek oktatása. Szerintem az általános viselkedéskultúra oktatását korábban kellene kezdeni, bár valamennyi illemtan az általános és középiskolai tantervekben szerepel. Célszerű lenne már a középiskolában (esetleg a 7-8. osztályban) önálló tantárgyként kezelni ezt a témakört, kiemelt helyen kezelve az Unióhoz tartozó népek nemzeti sajátosságainak ismertetését. (Másság elfogadása, elfogadtatása.)

A családi és iskolai nevelés fontossága

Kapcsolódva az előbbihez és kiegészítve azt: „A magatartás kialakulását befolyásolják a családi, munkahelyi, társadalmi körülmények, a kultúra és az erkölcsi tudat. A családi körülmény esetenként döntő lehet.” [2.]

Közismert tény, hogy a mai családok „kétkeresősek”. A családfő az esetek többségében nem tudja egyedül eltartani a családját, gyakran még két keresővel is nehéz. Az anyáknak dolgozniuk kell, aminek óhatatlanul a gyerek látja a legnagyobb kárát.

Felnőtt egy „kulcsos” nemzedék, így még nehezebb lesz visszaállítani a gyereknevelés ideális körülményeit, hiszen a pénzen kívül hiányoznak a megfelelő családi minták is.

Az iskolákban a tanárok túlterheltek, sok a tananyag, a napi munka után nagyon sok tanár vállalt különmunkát a megélhetése érdekében. Bár az utóbbi idők bérrendezése javított a helyzeten, de ezzel a tanárok kimerültségét nem lehet visszafordítani. Az iskola-bezárásokból eredő stressz is nagyon sokat ront a helyzeten.

A hiányos családi nevelésen kívül gondnak látom még azt, hogy a hatalmas iskolai tananyagban (általános- és középiskola) kevés az életre közvetlenül felkészítő ismeretanyag. Következmény: az iskolából kikerülő fiatal nehezen állja meg a helyét az életben.

Felsorolásszerűen néhány alaphiányosság

• alap udvariassági szabályok be nem tartása;
• „kölcsönös segítségnyújtás és tisztelet” helyett rosszindulat, ártó szándék vagy egyszerűen csak nemtörődömség;
• nem figyelünk egymásra, „elbeszélünk” egymás mellett;
• „kérem” és „köszönöm” szavak feledésbe merültek, vagy nagyon ritkán hallani őket;
• dohányzási illemszabályok felrúgása;
• negatív véleménynyilvánítás esetén köszönés helyett „haragszom rád” működik;
• ígéretek be nem tartása.
• tolerancia hiánya mind az emberrel, mind pedig az állatokkal szemben;
• környezetvédelmi hiányosságok, ezen belül is kirívó a rengeteg szemét;
• nem törődés az állatokkal, állatkínzások, „kidobott” kedvencek - ennek következménye a sok menhelyes ill. kóbor állat;
• öltözködési hiányosságok / nem az alkalomnak megfelelő ruházat;
• telefonos illemszabályok felrúgása / kiemelten a mobil készülékek használatának nem-megfelelősége;
• Internetes illemszabályok (netikett) [5.] ismeretének hiánya, figyelmen kívül hagyása;

Viselkedés a munkahelyen

A hiányos iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultúránkban is. Az előzőekben vázolt hiányosságokon kívül megemlíteném még a felelősségvállalási készség hiányát, a felelősségtudat hiányát.

Ezen a területen kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van / kellene hogy legyen, különösen a közvetlen vezetőnek.

Hiába van ISO 9001:2000 szabvány, ha a tanúsítvány megléte egy munkahelyen csak látszólagos, hiszen a benne foglaltak nagy részét egyáltalán nem tartják be. Pedig ez a szabvány nagyon komoly humánpolitikai feladatokat is tartalmaz. [3.]

A vezetők nem igazán ismerik a kezük alatt dolgozó emberek értékét, de a legnagyobb baj az, hogy nem is nagyon akarják megismerni, pedig:

„… hazánk gazdasági és társadalmi felemelkedéséhez az egyetlen igazi tartalékunk a szellemi tőkében, vagyis a munkát végző ember ismereteinek, képességeinek, szorgalmának és akaratának kiaknázásában, illetve a másik oldalon a megfelelő motiválásban, az érdekeltség megteremtésében, valamint ugyanezen ember erkölcsi és anyagi megbecsülésében rejlik.”
(Szemes László - Világi Rudolf: Személyügyi feladatok rendszere)

Szintén felsorolásszerűen még néhány hiányosság a munkahelyi viselkedés területéről

• már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak az első hiányosságok: nem korrekt kiválasztás (hol van az ilyen vezető értékrendje?);
• a technikai fejlődés ellenére a kommunikáció nem megfelelő;
• a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge;
• bizalom hiánya;
• az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat, pedig:

„A képzés bizonyos mértékű szociális biztonság nyújtása minden mai vállalat kötelessége.
Ezt diktálja a társadalom hosszútávú érdeke. A munkaerővel kapcsolatban tehát
szakmai, társadalmi kérdések merülnek fel.”
(Kovács Zoltán: Termelésmenedzsment)
Forrás:erettsegi.com

Etikett sajátosságok egyes országokban

Az illem szokásainak változásai a társadalom fejlődésével járnak együtt. A társadalmi átalakulás hatással van a másokkal szembeni viselkedés szabályaira is. Etikettből, protokollból nem szerezhető diploma de a társas élet szokásainak, szabályainak ismertet az általános művelődéshez tartozik, magatartásunkra, viselkedésre a megfelelő normák mérvadóak.

A szabályok egyrészt egyre hasonlóbbak, az egyes országokban azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak.

USA

• Sajátosságok: nagy távolság, szoros kapcsolat hiánya, közvetlenség, egyszerűség, szertartásosság hiánya, tárgyszerűség. Kézfogás csak férfiak között van, kézcsók ismeretlen.
• Öltözködés hét közben kötött elegáns, hétvégén kötetlen hagyományoktól mentes, európai viselet terjed.
• Étkezés: bőséges reggeli (7-10), könnyű ebéd (13-14), főétkezés vacsora (18-20) saláta (előétel) alkohol (whisky, sör) sajátos evőeszköz-használat.

Nagy-Britannia

• 4 ország, hagyomány tisztelet, barátságos, de nem barátkozó, túlzott udvariasság, klubok.
• Konzervatív öltözködés, sötét színek, nőknél feltűnő színek.
• Étkezés: bőséges reggeli, könnyű ebéd, főétkezés vacsora. Marha, borjú, szárnyas húsok, zöldségek, whisky, sör, bor, tejes tea.

Franciaország

• Az etikett szülőhazája, udvariasság, alkalomhoz illő viselkedés, hierarchia tisztelet, külföldiek felé egy lépés távolság, szórakozás.
• Változatos, híres konyha miatt az étkezés is változatos.
• Kommunikáció: büszkeség, saját név elé M. , Mme., rang elé Monsieur, kézcsók nem szokás, pontosság, borravaló, dohányzás nincs.

Olaszország

• Sajátosság: gesztikuláció, heves beszédmodor, közvetlenség, érzelmek kimutatása.
• Kommunikáció: rang, tudomány, fokozat, kézfogás, nő kéznyújtás, ölelés, vállveregetés, jó reggelt, jó estét.
• Öltözködés: elegancia, piperkőc; nők merészen de mértéktartóan.
• Ételek: gyors kiszolgálás, könnyű ételek, tészta, tengeri hús, zöldség, kávé, bor.

  Németország

• Sajátosság: precízség, célszerűség, két lépés távolság
• Kommunikáció: megszokott formái, kézfogás, kézcsók ritka, vezetéknév elé Frau, Herr
• Öltözködés: választékos, sötét öltöny, kosztüm.
• Ételek: gyors könnyű ételek, étterem, párolt, főtt húsok, káposzta, hal, hamburger, szerény fűszerezés, sör.

A tanult magatartásformák

Az állatoknak közvetlenül a születésük utáni viselkedését a fajra jellemző öröklött magatartásformák határozzák meg. Környezetük azonban állandóan változik és az így kialakuló új helyzetekhez való alkalmazkodást, az állat személyes tapasztalatszerzésén keresztül sajátítja el. A tapasztalatok hatására az öröklött magatartásformák mellett tanult magatartásformák alakulnak ki az állat egyedi élete során.

Ezeket nem örökölhetik az utódok. Az öröklött és a tanult magatartási elemek egymással összekapcsolódva hozzák létre a kifejlett egyedre jellemző viselkedést. Vannak olyan viselkedési formák, amelyek tanulása bizonyos életszakaszhoz kötött.

Alapvető fontosságú pl. a bevésődés folyamata (pl. kacsák kikelés után követik szüleiket – Lorenz kísérlete). Ugyancsak fiatal korban kell megtanulni egyes ragadozóknak a zsákmányszerzési viselkedést (pl. görény). A görény megtanulja a vadászharapást, de nem a szüleinek vagy társainak a példáján, hanem a zsákmányállat reakciója váltja ki a tanulási folyamatot. A tanult magatartásformák kialakulásának többsége nem kötődik egy bizonyos életkorhoz, hanem az állat bármelyik életszakaszában létrejöhet.

Forrás: erettsegi.com